A Dark Corners of Earth és a Dagon is a Shadow Over Innsmouth alapján készült. Előbbi egy PC-s játék, utóbbi egy spanyol film. A PC-s játék borzasztó lineáris volt. Van egy jelenet, amikor a helybéliek rátörik a főhősre a szállódaszoba ajtaját, és ha nem megfelelő sorrendben tolja az ajtó elé a szekrényt, meg a húzza el a reteszt, akkor elkapják, szóval gyakorlatilag be kell gyakorolni a mozdulatsort. Ráadásul baromi nehéz.

Ahányszor elmagyarázzák a tévében, hogy mitől repül a repülő, én csak a homlokomat ráncolom. Aszongya, hogy a szárny felett hosszabb utat kell megtennie a levegőnek mint alatta, ezért ott gyorsabban kell, hogy áramoljon a levegő a szárnyhoz képest.

(Természetesen spoileresen, 1966-os a sorozat. Ez meg '64-es, mint kiderült.)

Na, megnéztem a felújított változatát a le nem adott, de később felfedezett az 1964-ben elutasított, majd később leporolt pilot epizódnak. Az állandó szereplők közül egyedül Mr. Spock szerepel, de nem ő az elsőtiszt, és még vigyorog is egy jót minden különösebb ok nélkül. A kapitány, Christopher Pike nem sokban különbözik Kirktől, de később megjelenik a leadott sorozatba is vendégszereplőnek. A hajóorvos egy öreg, bölcs, ugyanakkor laza fickó, aki az orvosi táskájában martinit hord, és terápiás céllal beszélget a kapitánnyal, akivel mintha ősrégi barátok lennének. Az első tiszt az a Majel Barrett, aki a sorozatban Chapel nővért játszotta később. Egy érzelemmentes női elsőtisztet alakít.

Az alapsztori tulajdonképpen közhelyes, ami a sci-fi irodalmat illeti: a hajót idegen lények egy hamis vészjelzéssel csalják a bolygójukra, majd a kapitányt elfogják és az elméjében különféle illúziókat jelenítenek meg, hogy megkönnyítsék a fogvatartását. Ebben akarata ellenére(?) segítségükre van a tényleges hajótörés egyetlen túlélője, aki egy csodaszép nő.

Hát, több alkalommal is keresgélnem kellett az állam a padlón. Először is a játék az idővel: a film azzal kezdődik, hogy hősnőnk ki akarja vetni magát az ablakon, majd azzal folytatódik, hogy már indul is végezni a dolgát. Megöl egy embert. De, hogy miért, az csak a film közepén derül ki.

A vágást mai szemmel is megállja a helyét, a kameramozgás pedig néhol megdöbbentően hatásvadász. Tarantino innen kölcsönzött, de már ebben a filmben is kölcsönzések vannak Hitchcock stílusából.

Őszintén szólva ilyen emberrel még nem találkoztam. De mondjuk, fogadjuk el, hogy a szimmetria miatt van erre szükség. Akkor elmondom, hogy milyen bűnöket szabad tagadni jelenleg Magyarországon: az apartheidet, a japánok második világháborús emberiség ellenes bűneit (kórokozók ledobás bombával civilekre), az amerikai bennszülöttek ellen elkövetett bűnöket…

egy nagy sötétlő erdőbe jutottam.

Egyre inkább zavar, hogy a média népszerűsíti az erkölcstelenséget, a becsület pedig teljesen eljelentéktelenedik.

Azzal, hogy az ember igyekszik megőrizni a kihalás szélén álló fajokat, olyan fajok elől veszi el a lehetőséget, amelyek alkalmasabb a fennmaradásra. Vagyis a fejlődés lehetőségétől fosztja meg a földi életet, ezzel nagy veszélyt jelentve a földi életre. Persze érthető az igyekezet, elvégre mi is egy olyan faj vagyunk, amelyik kipusztulhat.

Most az a kérdés a tévében, hogy a szovjetek megszálltak vagy felszabadítottak. Ez milyen szar kérdés! Ha ellopnak tőled valamit én meg visszaszerzem saját magam részére akkor megloptalak? Természetesen mindkettő volt. Az egyik sereg felszabadított a másik megszállása alól, hogy megszállva tarthasson.

Ha a halálomig nem csinálok karriert prózaírással, akkor senki ne merészeljen pénzt csinálni a fiókban maradt írásaimból! Ha most azt mondják, hogy nem elég jók ezek az írások, hogy profitáljak belőle, akkor más se profitáljon belőle utólag azzal a felkiáltással, hogy "Nahát, most, hogy meghalt és semmi haszna nem lesz belőle, rájöttünk, hogy ezek a novellák zseniálisak!"